Sziasztok!

Rövid beszámolóm az elmúlt napokról:

csütörtökön közös megbeszélésen vettem részt a cégvezetővel (dZine) és a projektekért felelős tanárral (KATHO). A megbeszélés alatt körvonalazódott, hogy mégis hogyan és mit lehetne projektként csinálni. A suli részéről nagyon magasak az elvárások (adminisztrálni, dokumentálni minden munkafázist, melyik nap mit csináltam, mivel foglalkoztam, blogot(!) kell vezetnem egy elektronikus felületen, hogy mit haladtam) Az iskola elvárásai érthetőek, nyomon akarják követni, hogy valóban haladok, plus szokjam az ívet, hogy mindent frankón le kell dokumentálni... oké, oké, de ez így még nem ért véget, ugyanis a cég pedig szeretne valami olyan dolgot a kezébe kapni ennek a projektnek a végén, amit hasznosítani is tud a jövőben. ez is teljes mértékben érthető, hisz nem jótékonysági szervezet, hanem egy üzleti társulás. Ha kérem az idejüket és az energiájukat, hogy egy projektet készíthessek náluk, akkor cserébe kell nyújtanom is.

szóval értető mindegyik elvárás, ellenben aki nincs megértve, az én vagyok, hogy 2 hónap "semmittevés" utána 3 hónap alatt ezt megoldani nem lesz egyszerű :)))

Pénteken találkoztam a cég (dZine) termék menedzserével, akivel a demo program részleteit beszéltük át. A csütörtöki meeting azzal zárult, hogy az ügyvezető igazgató azt mondta, hogy a termékmenedzserrel egyeztessek, hisz követlen neki lesz szüksége a demora. A termékmenedzser egy 30 körüli fickó, kedves ember, péntek du. 4-kor találkoztunk, látszott hogy hosszú hete volt, de volt türelme hallgatni az én gyenge angolom és a még gyengébb koncepciómat a programról.

végül felvázolt 2 olyan demo lehetőséget, amit el tudna képzelni, mint szükséges program.
 

Figyelem! a most következő bekezdés szigorúan informatikai érdeklődésű egyéneknek szól, ha Ön nem múlt el 18 éves, kérjük kapcsoljon át másik csatornára!

- az első program egy kvázi login screen, ami a következőképp működhet:

az illető, aki be akar lépni az eszközbe, rendelkezik: vagy RFID-s azonosító kártyával, vagy SIS kártyával (elektronikus TB kártya) vagy eID kártyával (elektronikus ügyintézés a kormányhivataloknál, vagy épp bankoknál) és ha RFID kártyával közelít a készülékhez, akkor a progi fel kell  hogy dobjon egy jelszókérő formot. vagy ha behelyezi a kártyaolvasóba az eID vagy SIS kártyáját, akkor szintén fel kell dobjon egy jelszavas formot. így gyakorlatilag egy fizikai eszközzel és egy jelszóval be tud lépni az illető.

ez a progi annyira nem tetszett meg, inkább ez:

gps+RFID+vonalkód olvasó használatával a következő:

adott egy cég, ami számos gépet/készüléket üzemeltet országszerte. ezeket a készülékeket időről időre karban kell tartani, szervizelni.
a cégnek van pár szervizese. a szervizesek kezébe adják ezt a kütyüt, rajta a programmal.
a szervzies nap elején bemegy a központba, RFID-n keresztül megkapja a napi teendőket a készülékre(hova kell menni, melyik gépet kell megcsinálni), majd a kapott koordinátákat a majd térképes navigációval elvezeti oda az emberünket és ott elvégezheti a javításokat, majd logolhatja, hgoy igen-kész, vagy nem-valami hiba volt a szervíz során.

és, ami a leg fontosabb és reményteli, hogy van a kütyü beépített cuccaihoz .NET-ben!!!! írrt SDK. szóval előveszem a jó öreg Visual Studio-t és képes vagyok megírni valamit, ami tán jó lesz! :)))

A termék menedzser bemutatott engem egy fejlesztőnek, aki nagyon rendes és segítőkész, sokat beszélgettem vele a hardverről és ő mutatta meg a szoftverfejlesztés részeit is. van egy használható dokumentáció is az implementált kódhoz, ezeknek a tényeknek hihetetlenül megörültem!

Pénteken volt a szülinapom is. Az már egy nagy ajándék volt, hogy megnyugodtam, nem lehetetlen küldetés ez a projekt, hisz .NET-ben kell programot írnom.
Este a meeting után egy kedves lakótársammal elmentünk az általam korábban felfedezett St.JOB nevezetű pubba, ami cirka 45 percnyi biciklizésre van a lakástól. Csináltunk fotókat az épület előtt, aztán bementünk. A hely elsőre olyan benyomást keltett, mint ahova csak törzsvendégek járnak, de nem volt rossz hangulata.
Leültünk egy asztalhoz és jött is a tulajdonos házaspárból a nő, hogy mit rendelek. megkérdeztem hogy melyik a legjobb sörük, mert ma van a szülinapom és a legjobbat szeretném inni itt.
Kihozott egy igen népszerű sört, OMER a neve és 8%-os alkoholtartalommal bír. Csapolt sör volt, erős ízzel, de nem volt tolakodó alkohol íze, tetszett.
Mikor kihozta, megmutattam neki a személyimet és elmagyaráztam, hogy az én családnevem szinte ugyan az, mint a kocsmájának a neve Szentjóbi....
Annyira tetszett neki ez a kis véletlen történet, meg hogy Erasmusos diákok vagyunk, hogy az első kör sört ingyen kaptuk tőlük.
Kellemesen eliszogattuk a sört, én rendeltem egy másikat is, készült jópár kép, utána hazafele vettük az irányt, ahol, mint később kiderült, egy meglepetés buli várt rám :))

25 év alatt 25 születésnapi bulim volt, de ez eleddig a legemlékezetesebb. Annyira kedves volt velem mindenki, hogy néha azt mondogattam magamnak, én ezt nem érdemlem meg :)
Köszönöm Nektek, hogy írtatok a falamra, küldtetek üzenetet mert nem feledtétek szülinapomat! :)
Itt a lakótársak, a szomszédok.
Kaptam tortát is, 25 gyertyával a tetején, és még sok minden mást, de fel sem merem sorolni azt a sok erőfeszítést, amit értem tettek a többiek, a lakótársak.
(képeket facebookon találtok)

A buli nem tarthatott sokáig, ugyanis másnap reggel indultunk Amsterdamba.
Amsterdam pedig egy külön történet, majd ha hazamegyek mesélem, de a lényeg: megérte elmenni oda.


Most pedig beköszöntött a megannyi teendő és munka időszaka, legkésőbb szerda reggelre el kell küldenem a demo progi vázlatát, mit tud, mit nem fog tudni a program.
Ez mind a cégnek fog menni, valamint a KATHO-s tanárnak is kell jelentést írogatnom, plusz hétfőn találkozok a figurával, további megbeszélések miatt. Ennek a tanárnak lövése sincs, hogy mennyire elfoglalt ember egy Erasmusos hallgató :)


Ennyi dióhéjban, kíváncsi vagyok, hogy ki olvas engem, kérlek jelezzetek vissza! :)

Üdv,

Zsolti